Megjelent az Enigma 67. száma

Az Enigma 67. számában Müllner András folytatja az előző számban megkezdett, az allegória a (neo)avantgárd művészetben betöltött szerepéről szóló válogatását Craig Owens kultikus szövegének második részével, továbbá saját tanulmányával, mely teljesen új szemszögből mutatja be Erdély Miklós művészetét, és Kádár Anna Bódy Gábor képnyelvének benjamini aspektusait vizsgáló elemzésével. Peter Vergo, a brit Essex-i Egyetem professzora, a közép-európai modernizmusok rajongója és elkötelezett propagátora, aki egy 2014-ben, a Royal Academy of Arts-ban rendezendő kiállítás kapcsán magyarul is tanulni kezdett, a Szépművészeti Múzeumban tartott előadásában bemutatja, a kívülálló miféle inspiratív összefüggéseket észlelhet a számunkra már meghatározott módon rögzített anyagban. A számot Markója Csilla Nádas Péterről írt esszélevele zárja, melyben kép és regény viszonyát vizsgálja, külön kitérve az író fényképeinek fotótörténeti kontextusára és előképeire. A műfajában is szokatlan szöveget, melyben sor kerül az Esterházy Péternek írt episztola és Sartorius egy versének elemzésére is, Nádas Péter leveleiből vett részletek, a Nők Lapjában és máshol publikált, vagy éppen soha nem közölt fotográfiái, a magyar szociofotó (Sugár Kata, Langer Klára, Kálmán Kata etc.) jeles alkotásai, továbbá az Emlékiratok könyve és a Párhuzamos történetek híres ekphrasisai alapjául szolgáló művek, vagyis az „antik falikép” és a „valódi Leistikow” reprodukciói kísérik.