Enigma 84. szám: Wilde és a bécsi iskola 2. (Ára: 900-, Ft)
Az Enigma 83-84-85. száma Wilde Jánosnak, vagy ahogy később ismerték, Johannes Wildének, a világhírű magyar Michelangelo-kutatónak, a londoni Courtauld Intézet igazgatóhelyettes professzorának az életművét mutatja be. Wilde Bécsben, Max Dvorák mellett tanult, majd később ő rendezte sajtó alá a fiatalon elhunyt Dvořák hatalmas írásos hagyatékát. A korabeli forrásanyagok és Wilde János levelezése révén betekintést nyerhetünk a budapesti Szépművészeti Múzeum és a híres bécsi iskola mindennapjaiba éppúgy, mint a művelt osztrák arisztokratáknak, Wilde későbbi barátainak és a háborús Bécsnek a világába.
A 84. szám az 1919 és 1921 közötti évekkel, azon belül is kiemelten a bécsi iskolával és Max Dvorákkal foglalkozik. Az összeállítást Marosi Ernő professzor, akadémikus tanulmánya nyitja az úgynevezett bécsi iskola magyar kapcsolatairól. Ebben adtuk közre Karl Maria Swoboda, Petrovics Elek, Meller Simon, Éber László, Tolnai Károly (Charles de Tolnay), Mannheim Károly és más tudósok levelezését Wildével, illetve a bécsi iskola egyéb dokumentumait.
Wilde és a bécsi iskola 2.
Szerkesztette: Markója Csilla és Bardoly István
Vendégszerkesztõ: Körber Ágnes
Hívószó – Wilde és a bécsi iskola 1.
Tartalomjegyzék:
Marosi Ernõ: A bécsi mûvészettörténeti iskola magyar kapcsolataihoz
Max Dvorák Wilde János disszertációjáról
A Dvorák Verein – A bécsi mûvészettörténeti iskolát támogató egyesület szabályzata, 1920
Meridián – Wilde János levelezésébõl 2.
Schuster Gyula levelei Wilde Jánosnak
Éber László és Hoffmann Edith levelei Wilde Jánosnak
Feleky Géza: Új Kisfaludysta (Petrovics Elekről)
Meller Simon és Petrovics Elek levelei Wilde Jánosnak
Mannheim Károly és Zerkowitz Hanna levelei Wilde Jánosnak
Tolnai Károly levelei Wilde Jánosnak
Végh János: Wilde János levelezésébõl (1916–1919) – Petrovics Elek, Meller Simon, Pogány Kálmán
Bardoly István: Adalékok Wilde János életéhez és tevékenységéhez (1918–1922)
Wilde János családjának írt levelei 1920–1921