97
Enigma 25

Enigma no. 97.

Enigma 97. szám: Enigma 25 (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma fennállásának 25. évfordulóját ünnepeljük ezzel az összeállítással. Archív fotók, illetve Tandori Dezső és Marno János versei közlése mellett a kortárs művészet iránti elkötelezettségünknek megfelelően felkértünk 15 neves művészettörténészt, művészeti kritikust és írót (Bán Zoltán András, Bartók Imre, Sipos Balázs, Radics Viktória, Földényi F. László, Forgács Éva, Horányi Attila, Kovalovszky Márta stb.), hogy írjanak egy számukra kiemelten fontos, magyar, lehetőleg modern vagy kortárs műalkotásról egy klasszikus elemzést vagy esszét. Az így született műelemzéseket színes képblokkal kísértük.

A Gerevich-tanítvány Genthon István a Horthy-éra művészettörténet-írásának egyik legnagyobb alakja, Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig című összefoglaló művészettörténeti kézikönyv szerzője. Érdeklődése középpontjában elsősorban a középkori magyarországi, illetve a XX. századi magyar művészet állt. Utóbb a Gresham-kör és Bernáth Aurél nevével fémjelezhető művészeti irányzat propagátora lett, mintegy a „konzervatív, polgári középút” pozícióját foglalva el az avantgárd és a hivatalos kultúrpolitika két véglete között. A Gerevich képviselte hivatalos művészettel, a Római iskolával szemben Egry József és Bernáth Aurél művészete állt közelebb hozzá, Nagybánya örökségét ápolta. Ünnepi számunkban helyett kapott Genthon hagyatékából a két háború között született, művészekről, művészettörténészekről összegyűjtött kéziratos anekdotagyűjteménye Vidám tudomány címmel. Ezen kívül olvasható két nagyobb lélegzetű tanulmány, Gosztonyi Ferencé Fülep Lajosról, és egy angol összefoglaló szöveg Hauser Arnoldról: ebben az Enigma nemzetközi szinten is jelentős érdeklődésre számot tartó, a Hauser fiatalkori írásaiból, első műkritikáiból és a hagyatékból szemelgető Hauser-összeállításunkat szemléztük, mutattuk be a nagyvilágnak.

Enigma 97. szám: Enigma 25 (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma fennállásának 25. évfordulóját ünnepeljük ezzel az összeállítással. Archív fotók, illetve Tandori Dezső és Marno János versei közlése mellett a kortárs művészet iránti elkötelezettségünknek megfelelően felkértünk 15 neves művészettörténészt, művészeti kritikust és írót (Bán Zoltán András, Bartók Imre, Sipos Balázs, Radics Viktória, Földényi F. László, Forgács Éva, Horányi Attila, Kovalovszky Márta stb.), hogy írjanak egy számukra kiemelten fontos, magyar, lehetőleg modern vagy kortárs műalkotásról egy klasszikus elemzést vagy esszét. Az így született műelemzéseket színes képblokkal kísértük.

A Gerevich-tanítvány Genthon István a Horthy-éra művészettörténet-írásának egyik legnagyobb alakja, Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig című összefoglaló művészettörténeti kézikönyv szerzője. Érdeklődése középpontjában elsősorban a középkori magyarországi, illetve a XX. századi magyar művészet állt. Utóbb a Gresham-kör és Bernáth Aurél nevével fémjelezhető művészeti irányzat propagátora lett, mintegy a „konzervatív, polgári középút” pozícióját foglalva el az avantgárd és a hivatalos kultúrpolitika két véglete között. A Gerevich képviselte hivatalos művészettel, a Római iskolával szemben Egry József és Bernáth Aurél művészete állt közelebb hozzá, Nagybánya örökségét ápolta. Ünnepi számunkban helyett kapott Genthon hagyatékából a két háború között született, művészekről, művészettörténészekről összegyűjtött kéziratos anekdotagyűjteménye Vidám tudomány címmel. Ezen kívül olvasható két nagyobb lélegzetű tanulmány, Gosztonyi Ferencé Fülep Lajosról, és egy angol összefoglaló szöveg Hauser Arnoldról: ebben az Enigma nemzetközi szinten is jelentős érdeklődésre számot tartó, a Hauser fiatalkori írásaiból, első műkritikáiból és a hagyatékból szemelgető Hauser-összeállításunkat szemléztük, mutattuk be a nagyvilágnak.

 

Szerkesztette: Markója Csilla

 

Hívószó – 25 éves az Enigma

Markója Csilla: Huszonöt éves

Marno János: Szeptember végén

Markója Csilla: Üdvözlet az olvasónak

Tandori Dezső: Kvártély “gyufaláng”

 

Meridián – egy kép / egy szöveg

Bán Zoltán András: Magyar örvényes – Hollósy Simon: Rákóczi-induló (vázlat), 1899 

Pataki Gábor: A félkegyelmű – Hollósy Simon: Rákóczi-induló (vázlat), 1899

Bartók Imre: Magányunk őrzője – Berény Róbert: Idill, 1911

Markója Csilla: Az egyedüllét megszállottja – Berény Róbert: Idill, 1911

Sipos Balázs: A negativitás munkája – Szilágyi Lenke: Halász Péter, 2004

Marno János: Térdig aranyban

Radics Viktória: Halálra ráadásul – Képkocka Forgács Péter Saját halál címû filmjébõl, 2007

Horányi Attila: Visszatérés – Birkás Ákos: Fej, 1992

Dékei Kriszta: Egy fénykép történetei – Detvay Jenõ: Kanalas Papp János, 2012

Földényi F. László: Térré válik itt az idő – Nádler István Hét utolsó szó címû sorozatáról

Forgács Éva: Egy időtlen festmény – Farkas István: A szirakuzai bolond, 1930

Kovalovszky Márta: Roskó úr becsenget – Roskó Gábor: Elefánt ajtó elõtt, 1988

Gerevich András: Színes dögkalauz – Dallos Ádám: A hentes ékkövei (III.), 2016

Marno János: A Nap lombhullása

 

Trópusok – vidám tudomány

Genthon István: Vidám tudomány – Anekdoták mûvészekrõl, mûvészettörténészekrõl, 1. rész

 

Mű/hely – vasárnapi kör

Gosztonyi Ferenc: “Nem az elsőség gondja késztet…” – Avagy mikor írta Fülep Lajos a Magyar


mûvészetet?

Gosztonyi Ferenc: A negyedik – Bálint Aladár elfeledett recenziója Fülep Lajos Magyar mûvészet címû könyvérõl

Hauser Arnold: Irodalom és művészet – Lándori Vilmos kiállítása a Mûvészházban, 1911

Markója Csilla: The early Hauser – Arnold Hauser’s start, youthful writings, his master Bernát


(Bernhard) Alexander and the Sunday Circle