Enigma 85. szám: Wilde és a bécsi iskola 3. (Ára: 900-, Ft)
Az Enigma 83-84-85. száma Wilde Jánosnak, vagy ahogy később ismerték, Johannes Wildének, a világhírű magyar Michelangelo-kutatónak, a londoni Courtauld Intézet igazgatóhelyettes professzorának az életművét mutatja be. Wilde Bécsben, Max Dvorák mellett tanult, majd később ő rendezte sajtó alá a fiatalon elhunyt Dvorák hatalmas írásos hagyatékát. A korabeli forrásanyagok és Wilde János levelezése révén betekintést nyerhetünk a budapesti Szépművészeti Múzeum és a híres bécsi iskola mindennapjaiba éppúgy, mint a művelt osztrák arisztokratáknak, Wilde későbbi barátainak és a háborús Bécsnek a világába.
A 85. szám a Max Dvorák halála utáni időszakot mutatja be 1922 és 1923 között, amely új korszakot nyitott a bécsi iskola és magyar kapcsolatai életében. Itt olvasható Julius von Schlosser hiánypótló alapszövege a Wiener Schule történetéről, továbbá a Bard Graduate Center professzorának, Paul Stirtonnak a tanulmányát, aki nemzetközi szinten veti fel a világhírű magyar művészettörténészek (Antal Frigyes, Hauser Arnold, Tolnai Károly, Wilde János), azaz egy úgynevezett „Budapest School of Art History” szerepét a mai Social Art History metodikai irányzat létrejöttében. A szám további része dokumentumokat közöl arról, hogyan és milyen mértékben vett részt Wilde János magyar művészettörténész a posztumusz életműkiadás révén a szellemtörténész Max Dvorák megkonstruálásában, nagyközönség számára való megteremtésében.
Wilde és a bécsi iskola 3.
Szerkesztette: Markója Csilla és Bardoly István
Hívószó – Wilde János levelezéséből 3.
Tartalomjegyzék:
Wilde János – Karl M. Swoboda: Előszó a Dvorák-kiadás első kötetéhez
Wilde János – Karl M. Swoboda: Előszó a Dvorák-kiadás utolsó kötetéhez
Wilde János családjának írt levelei 1922–1923
Wilde János: Az utolsó humanista
Meridián – A budapesti iskola
Vendégszerkesztő: Körber Ágnes
Paul Stirton: A bécsi iskola Magyarországon – Antal, Wilde és Fülep
Julius von Schlosser: A bécsi művészettörténeti iskola (részletek)