Enigma 83. szám: Wilde és a bécsi iskola 1. (Ára: 900-, Ft)
Az Enigma 83-84-85. száma Wilde Jánosnak, vagy ahogy később ismerték, Johannes Wildének, a világhírű magyar Michelangelo-kutatónak, a londoni Courtauld Intézet igazgatóhelyettes professzorának az életművét mutatja be. Wilde Bécsben, Max Dvorák mellett tanult, majd később ő rendezte sajtó alá a fiatalon elhunyt Dvořák hatalmas írásos hagyatékát. A korabeli forrásanyagok és Wilde János levelezése révén betekintést nyerhetünk a budapesti Szépművészeti Múzeum és a híres bécsi iskola mindennapjaiba éppúgy, mint a művelt osztrák arisztokratáknak, Wilde későbbi barátainak és a háborús Bécsnek a világába.
A 83. számban az 1915-1917 közötti évek elevenednek meg a háborús Bécsről szóló korabeli híradásokból. A számban helyet kapott öt művészettörténeti tanulmány Wilde tollából főképpen az olasz reneszánsz témaköréből, illetve az a szövege is lefordításra került, mellyel világhírnévre tett szert, s melyben beszámol egy Giorgione-kép első ízben röntgennel történt átvilágításáról. A fordítások mellett közreadtuk Wilde családjának írt leveleit, illetve Balogh József filozófus hozzá írt leveleinek egy részét is, valamint Körber Ágnes monografikus tanulmányát Wilde Jánosról.
WILDE ÉS A BÉCSI ISKOLA 1.
Szerkesztette: Markója Csilla és Bardoly István
HÍVÓSZÓ – WILDE JÁNOS ÍRÁSAIBÓL
Vendégszerkesztõ: Körber Ágnes
Körber Ágnes: Aki megröntgenezte Giorgionét – Wilde János (1891–1970)
Wilde János: Az olasz rézkarcolás kezdetei
Wilde János: Antonello da Messina: „Pala di San Cassiano” – Rekonstrukciós kísérlet
Wilde János: Giorgione A három filozófus és Tiziano Cigány Madonna címû festményének röntgenfelvétele
Wilde János: Michelangelo tanulmányrajza egy antik minta nyomán
Wilde János: Michelangelo és Leonardo
MERIDIÁN – WILDE JÁNOS LEVELEZÉSÉBÕL 1.
Wilde János családjának írt levelei 1915–1917
Balogh József, Fogarasi Béla és Vikár Vera levelei Wilde Jánosnak