92
Kós Károly

Enigma no. 92.

Enigma 92. szám: Kós Károly (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 92. számában közöljük Kós Károly és Papp Aurél levelezését, mely sok fontos információt tartalmaz az első világháború utáni évtizedek (1922-1960) romániai, erdélyi politikai és művészet-közéleti állapotairól, a többségi állam és a nemzetiségek egyéni módon megítélt viszonyrendszeréről. Kós Károly Papp Aurél festőművésznek az 1922-es választásokon, Szatmáron elszenvedett veresége után írt először, s – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a festő-szobrász haláláig leveleztek. Az erdélyi népek (románok, magyarok, szászok) és kultúrájuk, művészetük-művészeik együttműködésében és kölcsönös megismerésében, egymás segítésében bízó s ezért dolgozó Kósnak Papp Aurélra először a kiállított művei (1921) hívták föl a figyelmét. Benne az erdélyi kultúráért önzetlenül és elkötelezetten dolgozó kultúrmunkást látott, akivel meg tudta – és meg akarta – osztani az aktuális politikai nézeteit ugyanúgy, mint szerkesztői (Erdélyi Helikon) gondjait, kiállítás-szervezési nehézségeit, életvezetési problémáit, a legbensőbb érzéseit is. Kós Károly és Papp Aurél kéziratból kiolvasott levelezésének publikálása felbecsülhetetlen értékű forrásművet jelent az erdélyi magyar és román kapcsolatok kutatói, továbbá a Kós Károly életművével foglalkozók és a képzőművészet iránt érdeklődők, a művészettörténész szakma számára egyaránt. Sümegi György évtizedes kutatómunkájának eredményeit bevezető tanulmánnyal és színes képmelléklettel adtuk közre.

Enigma 92. szám: Kós Károly (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 92. számában közöljük Kós Károly és Papp Aurél levelezését, mely sok fontos információt tartalmaz az első világháború utáni évtizedek (1922-1960) romániai, erdélyi politikai és művészet-közéleti állapotairól, a többségi állam és a nemzetiségek egyéni módon megítélt viszonyrendszeréről. Kós Károly Papp Aurél festőművésznek az 1922-es választásokon, Szatmáron elszenvedett veresége után írt először, s – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a festő-szobrász haláláig leveleztek. Az erdélyi népek (románok, magyarok, szászok) és kultúrájuk, művészetük-művészeik együttműködésében és kölcsönös megismerésében, egymás segítésében bízó s ezért dolgozó Kósnak Papp Aurélra először a kiállított művei (1921) hívták föl a figyelmét. Benne az erdélyi kultúráért önzetlenül és elkötelezetten dolgozó kultúrmunkást látott, akivel meg tudta – és meg akarta – osztani az aktuális politikai nézeteit ugyanúgy, mint szerkesztői (Erdélyi Helikon) gondjait, kiállítás-szervezési nehézségeit, életvezetési problémáit, a legbensőbb érzéseit is. Kós Károly és Papp Aurél kéziratból kiolvasott levelezésének publikálása felbecsülhetetlen értékű forrásművet jelent az erdélyi magyar és román kapcsolatok kutatói, továbbá a Kós Károly életművével foglalkozók és a képzőművészet iránt érdeklődők, a művészettörténész szakma számára egyaránt. Sümegi György évtizedes kutatómunkájának eredményeit bevezető tanulmánnyal és színes képmelléklettel adtuk közre.

 

Szerkesztette: Markója Csilla és Bardoly István

Vendégszerkesztő: Sümegi György

 

Hívószó – Kós Károly és Papp Aurél levelezése

Sümegi György: Kós Károly és Papp Aurél levelezéséről

„Két árva, erdélyi, szellemi proletár” – Kós Károly és Papp Aurél levelezése


1922–1939

„Nagyot fordult a világ körülöttünk” – Kós Károly és Papp Aurél levelezése


1943–1960

 

Meridián – Nemzeti stílus

Bardoly István: Amikor Kós Károly templomot vett – Bõvített lábjegyzet néhány MOB-irathoz

Papp Gábor György: Létezhetik-e kimondott nemzeti stílus?