Enigma 99. szám: Lehetetlen realizmus
Az Enigma 99. száma az Artpool Művészetkutató Központtal együttműködésben készült Kürti Emese vendégszerkesztésében. A 2019-ben Szegeden megrendezett 1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei konferencián elhangzott Lehetetlen Realizmus – művészeti utópiák ütközése a valósággal a rendszerváltás előtt és után című szekciójának szövegeit közöltük ebben a számban, kibővítve, gondos lábjegyzeteléssel. A szekció előadói azt vizsgálták, hogy milyen utópisztikus elképzelések, modellek jelentek meg a képzőművészet területén és intézményeiben a rendszerváltás előtt és után, valamint hogy a politikai változások hogyan hatottak az ezek realizálására tett kísérletekre. Milyen utópisztikus elképzelések fogalmazódtak meg a képzőművészet területén és határterületein a rendszerváltás előtt? Miből eredt a rendszerváltás időszakának optimizmusa? A rendszerváltás után létrejövő új kontextusokban miért bizonyultak újra lehetetlennek ezek az utópisztikus modellek? Vannak-e példák a „lehetetlen” megvalósítására? György Péter, Mélyi József, Kürti Emese, Huth Júliusz mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ olyan fiatal művészettörténészek, mint László Zsuzsa vagy Barkóczi Flóra.
Szerkesztette: Kürti Emese, Markója Csilla, Bardoly István
Hívószó – Lehetetlen realizmus
Fragmentumok, esettanulmányok, a nagy elbeszélés hiánya, kérdése
Rendszerváltás, 1983 – A továbbélő nyolcvanas évek
Meridián – Intézmény és rendszerváltás
A fogalmak áramlása – A magyar neoavantgárd lehetetlen realizmusa a rendszerváltás előtt és után
Rebels – Művészeti akadémiák és a rendszerváltás Kelet- és Közép-Európában
Akkor és most – A képzőművészeti rendszer utópiáiról
A világháló utópiája – Internet és művészszövetség a rendszerváltás folyamatában
Szalonviták – A Műcsarnok és a művészszövetség a rendszerváltás folyamatában
Fagyöngy – A képek családja
Az ember által alkotott képtípusok egyedülállósága, A képek családja