Enigma 101. szám: Farkas István 2.
Farkas István, az első világháború utáni magyar modernizmus egyik legeredetibb alkotója, kivételes életművet hagyott hátra, amely semmiféle stíluskategóriába nem illeszthető be. 101. számunk, Derkovits-, Mednyánszky- és Munkácsy-olvasókönyveink mintájára, a Farkas Istvánról korabeli sajtócikkekből, a hagyatékban fellelt dokumentumokból szerkesztett, lappangó vagy magántulajdonú műtárgyak reprodukcióival kísért „olvasókönyv” második kötete. Az összeállítás a Magyar Nemzeti Galéria Kihűlt világ című kiállításához kapcsolódva, annak mintegy tudományos előkészítéseképpen közli Farkas István korabeli sajtójának a kései évekre vonatkozó részét, különös tekintettel André Salmonra és a francia recepcióra, melyet folytatásokban, magyarra fordítva adunk közre, ezzel szinte hiánytalanná téve a festő korabeli recepciójának publikálását. A Farkas utolsó éveiről szóló blokkot egy Kertész Imréről szóló összeállítással vezettük fel, melyben a Farkas István művészetét Auschwitz összefüggésében tárgyaló Kertész került, kritikus megközelítésben, fókuszba. Sipos Balázs és Lengyel Imre Zsolt a Kertész-konferencián tartott, nagy figyelmet keltett előadásait kibővített formában, jegyzetekkel ellátva közöltük Markója Csilla a filmrendező Pedro Costáról és Kertészről írt bevezetőjével, valamint Szabó Marcell Farkas István Szirakúzai bolond című festménye ihlette versével kísérve. A számban befejeztük Hans Belting életút-interjújának közlését is, Kovács Gergely jegyzeteivel és fordításában.
Szerkesztette: Markója Csilla, Bardoly István
Hívószó – Farkas és Kertész
Az emberhez méltó élet titka – A „Holocaust” törvénye Kertész Imre előadásaiban
Meridián – Farkas István recepciója 2.
Kállai Ernő német nyelvű kritikái Farkas Istvánról
Farkas Istvánról Pataky Dénes könyvének megjelenése alkalmából
Gáspár Jenő nem tudja megmagyarázni
Fagyöngy – Határátlépés Beltinggel