Enigma 98. szám: Farkas István 1.
Farkas István (1887–1944), az első világháború utáni magyar festészet egyik legeredetibb alkotója,
kivételes életművet hagyott hátra, amely semmiféle stíluskategóriába sem illeszthető be. A magyar
és a francia műkritika egyaránt a kor jelentős művészének tekintette, akinek látásmódja, képi világa, technikai igényessége, felkészültsége, kísérletező kedve kimagasló volt kortársai között. A Magyar Nemzeti Galéria Kihűlt világ című kiállításához kapcsolódva (melyen 170 alkotással találkozhattunk, közöttük Farkas választott mestereinek és lehetséges előképeinek, párhuzamainak nevezhető alkotók, azaz Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, James Ensor, Edvard Munch, Léon Spilliaert műveivel), megjelentettük Farkas István kortárs recepciójának, sajtójának a korai évekre vonatkozó részét, valamint Rockenbauer Zoltánnak a kubista korszakra vonatkozó tanulmányát. De nemcsak a korabeli sajtórecepciót, hanem egyéb Farkas-dokumentumokat, pl. az apjának írt önéletrajzi levelét is közreadtuk a Farkas István-olvasókönyv első részében, számos magántulajdonú vagy lappangó mű reprodukciójának kíséretében. A számban helyet kapott még Hans Belting életútinterjújának első része, Kovács Gergely jegyzeteivel és fordításában.
Szerkesztette: Markója Csilla – Bardoly István
Hívószó – Farkas István
A kihűlt világ margójára – Farkas István élete és művészete
Farkas István és a magyar kubisták (1911-1914)
Farkas István levele apjának – Önéletrajzi levélfogalmazvány
Farkas István festőművész frontnaplója az első világháborúból
Meridián – Farkas István recepciója I.
„Keveset, de érdekeset beszél” – Farkas István 1924-es kiállításának sajtóvisszhangjából
„Farkas István túlhaladta Seurat-t” – Az École de Paris magyar képviselőjének francia recepciója
Kapcsolatok – Correspondances (részletek)
„Mindennek a súlyát érzékeli” – Farkas István 1932 és 1935 közötti sajtóvisszhangjából
Fagyöngy – Határátlépés Beltinggel
Határátlépés – Hans Belting beszélgetése Ladislav Kesnerrel 1.