106
Művészettörténeti
Tanszék története 1.

Enigma no. 106

A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANSZÉK TÖRTÉNETE 1.
Szerkesztette: Markója Csilla

Az Enigma 106-107-es dupla számában a Művészeti iskolák és művésztelepek után most az ELTE Művészettörténeti Tanszékének történetével kezdtünk visszaemlékezések közreadása útján foglalkozni. Az első összeállításban az 1958-1970 között egyetemre járókat kértük fel, akik sok esetben azóta maguk is tanárok, professzorok, hogy emlékezzenek pár oldalban egyetemi éveikre, tanáraikra. A számot a Dvorák-szemináriumról és a Gresham-körről írt tanulmányok és forrásanyagok egészítik ki.


HÍVÓSZÓ – TANSZÉKTÖRTÉNET 1.
Markója Csilla: A budapesti Művészettörténeti Tanszék történetei
Bardoly István: Főbb szereplők – A tanszék tanárai és diákjai 1954 és 1962 között
Végh János: Egyetemi éveim, 1954–1959
Gábor Eszter: Szubjektív
Passuth Krisztina: Emléktöredékek 1956–1961-bõl
Nagy Ildikó: Egyetemi évek
Kovalovszky Márta: Egyetemeim
Kovács Péter: Egyetemi éveimről
Perneczky Géza: Egy fotóra
Keszthelyi Ferencné Osskó Katalin: Szubjektív visszaemlékezés
Prokopp Mária: Emlékeim az ELTE BTK művészettörténeti tanszékéről (1957–1962)

MERIDIÁN – A DVORÁK-SZEMINÁRIUM
Markója Csilla: Max Dvorák mint pedagógus, diákja, Wilde János szemszögéből – A bécsi
Művészettörténet Tanszék történetéhez


TRÓPUSOK – A GRESHAM-KÖR
Emlékezések a Gresham-körre 1. – Genthon István a Gresham-körről
Emlékezések a Gresham-körre 2. – Wertheimer Klára a Gresham-körről
Sodics Dominika: Az Ars Hungarica-könyvsorozat (1932–1938) és a Gresham-kör 1.