97
Enigma 25

Enigma no. 97.

Enigma 97. szám: Enigma 25 (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma fennállásának 25. évfordulóját ünnepeljük ezzel az összeállítással. Archív fotók, illetve Tandori Dezső és Marno János versei közlése mellett a kortárs művészet iránti elkötelezettségünknek megfelelően felkértünk 15 neves művészettörténészt, művészeti kritikust és írót (Bán Zoltán András, Bartók Imre, Sipos Balázs, Radics Viktória, Földényi F. László, Forgács Éva, Horányi Attila, Kovalovszky Márta stb.), hogy írjanak egy számukra kiemelten fontos, magyar, lehetőleg modern vagy kortárs műalkotásról egy klasszikus elemzést vagy esszét. Az így született műelemzéseket színes képblokkal kísértük.

A Gerevich-tanítvány Genthon István a Horthy-éra művészettörténet-írásának egyik legnagyobb alakja, Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig című összefoglaló művészettörténeti kézikönyv szerzője. Érdeklődése középpontjában elsősorban a középkori magyarországi, illetve a XX. századi magyar művészet állt. Utóbb a Gresham-kör és Bernáth Aurél nevével fémjelezhető művészeti irányzat propagátora lett, mintegy a „konzervatív, polgári középút” pozícióját foglalva el az avantgárd és a hivatalos kultúrpolitika két véglete között. A Gerevich képviselte hivatalos művészettel, a Római iskolával szemben Egry József és Bernáth Aurél művészete állt közelebb hozzá, Nagybánya örökségét ápolta. Ünnepi számunkban helyett kapott Genthon hagyatékából a két háború között született, művészekről, művészettörténészekről összegyűjtött kéziratos anekdotagyűjteménye Vidám tudomány címmel. Ezen kívül olvasható két nagyobb lélegzetű tanulmány, Gosztonyi Ferencé Fülep Lajosról, és egy angol összefoglaló szöveg Hauser Arnoldról: ebben az Enigma nemzetközi szinten is jelentős érdeklődésre számot tartó, a Hauser fiatalkori írásaiból, első műkritikáiból és a hagyatékból szemelgető Hauser-összeállításunkat szemléztük, mutattuk be a nagyvilágnak.

Tovább
0 Comments

Enigma no. 96.

Enigma 96. szám: Gerevich Tibor-olvasókönyv 3. (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 95. számban közreadott Gerevich Tibor-olvasókönyv folytatása a korábban megjelentetett anyagokat egészíti ki Marosi Ernő professzor tanulmányával Horváth Henrik művészettörténészről, valamint közöl egy felbecsülhetetlen értékű forrást, Lepold Antal kanonok levelezését az esztergomi feltárásokról. Herman Lipót a Szinyei Társaság ötletgazdájaként és alapítójaként jelentős szerepet játszott a Horthy-éra kultúrpolitikájában – 1920-as közreadott naplói megörökítik a Szinyei Társaság megalapításának körülményeit és előzményeit is, beszámolnak „Pali bácsi”, azaz a szeretve tisztelt Szinyei Merse Pál haláláról. Ebben a számunkban adtuk közre Max Dvorák és Alois Riegl, a bécsi iskola meghatározó művészettörténész alakjainak komplett magyarországi recepcióját a háború előtti sajtóból. A számot színes képblokk kíséri.

Tovább
0 Comments

Enigma no. 95.

Enigma 95. szám: Gerevich Tibor-olvasókönyv 2. (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma érdeklődésének fókuszában jó ideje áll a két világháború közötti magyar művészettörténet-írás történetének kutatása, amit már két vastag, Gerevich Tiborról és a Római iskoláról kiadott forrásgyűjteménnyel is megalapoztunk. Ezt folytatjuk azon számainkkal, melyekben Klebelsberg és Hóman bizalmasát, a római iskola alapítóját, Gerevich Tibort korabeli források alapján, előítéletektől mentesen, új szemszögből mutatjuk be az olvasóknak. Újabb Gerevich-számaink megjelenésének apropóját az adja, hogy sikerült feldolgozni a család birtokában lévő hagyaték-részt, ebben főképpen levelezés, illetve rendkívül izgalmas fotóanyag található. Közöljük a ma is élő családtagok (Gerevich László, Gerevich-Kopteff Éva) visszaemlékezéseit, soha nem látott családi fotókat, képeket a korabeli művészettörténet tanszékről és a római iskola tagjainak műveiről, továbbá azokat a karikatúrákat és Jeges Ernő-féle élcműveket, melyek Gerevich Tibort örökítik meg.

Tovább
0 Comments

Enigma no. 94.

Enigma 94. szám: 1919 művész-szemmel 2. (Ára: 900-, Ft)

 

Herman Lipót az úgynevezett műcsarnoki festők körébe tartozott, nem a modernista vonulathoz, így az 1919-es forradalmi megmozdulásokat és a Nyolcak, illetve Kassákék tevékenységét is erős távolságtartással figyelte. A Művészasztal című könyv szerzőjének páratlan dokumentumértékű kéziratos naplója egy hivatását szenvedélyesen szerető képzőművész napi műteremgondjai mellett betekintést enged a kor képzőművészeinek hamar bekövetkező csalódástörténetébe is, bemutatva az ún. művészkataszter, illetve a képzőművészek szakszervezete körül forrongó indulatokat és a hazai források között egyedülálló módon napról napra követi az eseményeket. A naplóközlést a forrást értelmező tanulmányokkal egészítettük ki (Rockenbauer Zoltán, Szeredi Merse Pál, Szücs György, Hessky Orsolya és Barki Gergely tollából és számos, Herman Lipót hagyatékából származó, még soha nem közölt korabeli fotóval (Ripplről, Szinyeiről stb.), illetve rajzokkal (Kernstokról, Petrovicsról, Nemes Marcellről stb.), valamint festményekkel illusztráltuk.

Tovább
0 Comments

Enigma no. 93.

Enigma 93. szám: 1919 művész-szemmel 1. (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 93. számában a konzervatív festőművész, Herman Lipót legendás, egy életen át vezetett naplóiból közreadjuk az 1919-es feljegyzéseket, kiegészítve Tímár Árpád befejezetlenül maradt, a korabeli művészeti élet sajtóvisszhangját tartalmazó gyűjtésével, mely elsősorban a Nyolcak, Kassák, Uitz és a modernista törekvések kortárs recepciójára fókuszál, továbbá Bardoly István írását a művészkataszter történetéről. Herman Lipót mintegy 20 000 oldalas, páratlan forrásértékű naplója első részletének közléséhez, melyben a képzőművészek közül egyedüliként megörökíti a történelmi időszak mindennapjait, Szücs György írt bevezetőt, Herman Lipót rajzait és karikatúráit Hessky Orsolya pedig méltatja. A számot Herman Lipót műveivel illusztráltuk.

Tovább
0 Comments

Enigma no. 92.

Enigma 92. szám: Kós Károly (Ára: 900-, Ft)

 

Az Enigma 92. számában közöljük Kós Károly és Papp Aurél levelezését, mely sok fontos információt tartalmaz az első világháború utáni évtizedek (1922-1960) romániai, erdélyi politikai és művészet-közéleti állapotairól, a többségi állam és a nemzetiségek egyéni módon megítélt viszonyrendszeréről. Kós Károly Papp Aurél festőművésznek az 1922-es választásokon, Szatmáron elszenvedett veresége után írt először, s – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a festő-szobrász haláláig leveleztek. Az erdélyi népek (románok, magyarok, szászok) és kultúrájuk, művészetük-művészeik együttműködésében és kölcsönös megismerésében, egymás segítésében bízó s ezért dolgozó Kósnak Papp Aurélra először a kiállított művei (1921) hívták föl a figyelmét. Benne az erdélyi kultúráért önzetlenül és elkötelezetten dolgozó kultúrmunkást látott, akivel meg tudta – és meg akarta – osztani az aktuális politikai nézeteit ugyanúgy, mint szerkesztői (Erdélyi Helikon) gondjait, kiállítás-szervezési nehézségeit, életvezetési problémáit, a legbensőbb érzéseit is. Kós Károly és Papp Aurél kéziratból kiolvasott levelezésének publikálása felbecsülhetetlen értékű forrásművet jelent az erdélyi magyar és román kapcsolatok kutatói, továbbá a Kós Károly életművével foglalkozók és a képzőművészet iránt érdeklődők, a művészettörténész szakma számára egyaránt. Sümegi György évtizedes kutatómunkájának eredményeit bevezető tanulmánnyal és színes képmelléklettel adtuk közre.

Tovább
0 Comments