„EMBEREK ÉS NEM FRAKKOK” – A MAGYAR MÛVÉSZETTÖRTÉNET-ÍRÁSNAGY ALAKJAI 8.Szerkesztette: Markója Csilla és Bardoly István Ára: 900 Ft MERIDIÁN – FRAKKOK 8.Ugry Bálint – Markója Csilla: Hekler Antal (1882–1940)Nagy Eszter:…
IN MEMORIAM BEKE LÁSZLÓSzerkesztette: Markója Csilla és Bardoly István Ára: 900 Ft HÍVÓSZÓ – A PÉCSI BEKE LÁSZLÓ-KONFERENCIASzijártó Zsolt: Kultúra- és médiatudományi reflexiók Beke László életmûvére – Az összeállításeléHavasréti József:…
„EMBEREK ÉS NEM FRAKKOK” – A MAGYAR MŰVÉSZETTÖRTÉNET-ÍRÁSNAGY ALAKJAI 7.Szerkesztette: Markója Csilla és Bardoly István 2021. évi második két számunk a művészettörténet tudománytörténetének eddigi legnagyobb vállalkozását folytatta, amelynek során az…
„EMBEREK ÉS NEM FRAKKOK” – A MAGYAR MŰVÉSZETTÖRTÉNET-ÍRÁSNAGY ALAKJAI 6.Szerkesztette: Markója Csilla és Bardoly István 2021. évi második két számunk a művészettörténet tudománytörténetének eddigi legnagyobb vállalkozását folytatta, amelynek során az…
A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANSZÉK TÖRTÉNETE 2.Szerkesztette: Markója Csilla, munkatársa: Bardoly István Az Enigma 106-107-es dupla számában a Művészeti iskolák és művésztelepek után most az ELTE Művészettörténeti Tanszékének történetével kezdtünk visszaemlékezések közreadása…
A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANSZÉK TÖRTÉNETE 1.Szerkesztette: Markója Csilla Az Enigma 106-107-es dupla számában a Művészeti iskolák és művésztelepek után most az ELTE Művészettörténeti Tanszékének történetével kezdtünk visszaemlékezések közreadása útján foglalkozni. Az…
A kísértet a fenomenológiai-pszichés szinten a társadalmi izoláció és elidegenedés vagy a személyes trauma; a szociális-politikai szinten a biopolitikai kizárás megjelenítése; a történeti szinten pedig a feldolgozatlan, cenzúrázott vagy eltagadott…
Lapszámunk olyan – Magyarországon jobbára ismeretlen, az ezredforduló óta a nemzetközi film vezéralakjainak tekintett – filmrendezők életművének bemutatását célozta, akiknek a munkássága eddig a legerősebben aknázta ki a digitális médium…
Enigma 103. A hidegháború időszakában Kelet-Európában létrejött művészeti archívumok az avantgárd legújabb, decentralizált és transznacionális feldolgozásainak megkerülhetetlen forrásaivá váltak. Emellett azok a kelet-európai művészek által létrehozott archívumok, amelyek az államszocialista…
Enigma 102. szám: Galavics Géza 80 Az Enigma 102. számának apropóját az adta, hogy Galavics Géza, a magyar művészettörténet-írás kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nemzedékek nevelője,…
Enigma 101. szám: Farkas István 2. Farkas István, az első világháború utáni magyar modernizmus egyik legeredetibb alkotója, kivételes életművet hagyott hátra, amely semmiféle stíluskategóriába nem illeszthető be. 101. számunk, Derkovits-, Mednyánszky-…
Enigma 100. szám: Marosi Ernő 80 Az Enigma 100. számának apropóját az adta, hogy Marosi Ernő professzor, a magyar művészettörténet-írás doyenje, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke, akadémikus, egyetemi tanár, nemzedékek…
Enigma 99. szám: Lehetetlen realizmus Az Enigma 99. száma az Artpool Művészetkutató Központtal együttműködésben készült Kürti Emese vendégszerkesztésében. A 2019-ben Szegeden megrendezett 1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei konferencián elhangzott Lehetetlen Realizmus – művészeti utópiák…
Enigma 98. szám: Farkas István 1. Farkas István (1887–1944), az első világháború utáni magyar festészet egyik legeredetibb alkotója, kivételes életművet hagyott hátra, amely semmiféle stíluskategóriába sem illeszthető be. A magyar…
Enigma 97. szám: Enigma 25 (Ára: 900-, Ft)
Az Enigma fennállásának 25. évfordulóját ünnepeljük ezzel az összeállítással. Archív fotók, illetve Tandori Dezső és Marno János versei közlése mellett a kortárs művészet iránti elkötelezettségünknek megfelelően felkértünk 15 neves művészettörténészt, művészeti kritikust és írót (Bán Zoltán András, Bartók Imre, Sipos Balázs, Radics Viktória, Földényi F. László, Forgács Éva, Horányi Attila, Kovalovszky Márta stb.), hogy írjanak egy számukra kiemelten fontos, magyar, lehetőleg modern vagy kortárs műalkotásról egy klasszikus elemzést vagy esszét. Az így született műelemzéseket színes képblokkal kísértük.
A Gerevich-tanítvány Genthon István a Horthy-éra művészettörténet-írásának egyik legnagyobb alakja, Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig című összefoglaló művészettörténeti kézikönyv szerzője. Érdeklődése középpontjában elsősorban a középkori magyarországi, illetve a XX. századi magyar művészet állt. Utóbb a Gresham-kör és Bernáth Aurél nevével fémjelezhető művészeti irányzat propagátora lett, mintegy a „konzervatív, polgári középút” pozícióját foglalva el az avantgárd és a hivatalos kultúrpolitika két véglete között. A Gerevich képviselte hivatalos művészettel, a Római iskolával szemben Egry József és Bernáth Aurél művészete állt közelebb hozzá, Nagybánya örökségét ápolta. Ünnepi számunkban helyett kapott Genthon hagyatékából a két háború között született, művészekről, művészettörténészekről összegyűjtött kéziratos anekdotagyűjteménye Vidám tudomány címmel. Ezen kívül olvasható két nagyobb lélegzetű tanulmány, Gosztonyi Ferencé Fülep Lajosról, és egy angol összefoglaló szöveg Hauser Arnoldról: ebben az Enigma nemzetközi szinten is jelentős érdeklődésre számot tartó, a Hauser fiatalkori írásaiból, első műkritikáiból és a hagyatékból szemelgető Hauser-összeállításunkat szemléztük, mutattuk be a nagyvilágnak.
Enigma 96. szám: Gerevich Tibor-olvasókönyv 3. (Ára: 900-, Ft)
Az Enigma 95. számban közreadott Gerevich Tibor-olvasókönyv folytatása a korábban megjelentetett anyagokat egészíti ki Marosi Ernő professzor tanulmányával Horváth Henrik művészettörténészről, valamint közöl egy felbecsülhetetlen értékű forrást, Lepold Antal kanonok levelezését az esztergomi feltárásokról. Herman Lipót a Szinyei Társaság ötletgazdájaként és alapítójaként jelentős szerepet játszott a Horthy-éra kultúrpolitikájában – 1920-as közreadott naplói megörökítik a Szinyei Társaság megalapításának körülményeit és előzményeit is, beszámolnak „Pali bácsi”, azaz a szeretve tisztelt Szinyei Merse Pál haláláról. Ebben a számunkban adtuk közre Max Dvorák és Alois Riegl, a bécsi iskola meghatározó művészettörténész alakjainak komplett magyarországi recepcióját a háború előtti sajtóból. A számot színes képblokk kíséri.
Enigma 95. szám: Gerevich Tibor-olvasókönyv 2. (Ára: 900-, Ft)
Az Enigma érdeklődésének fókuszában jó ideje áll a két világháború közötti magyar művészettörténet-írás történetének kutatása, amit már két vastag, Gerevich Tiborról és a Római iskoláról kiadott forrásgyűjteménnyel is megalapoztunk. Ezt folytatjuk azon számainkkal, melyekben Klebelsberg és Hóman bizalmasát, a római iskola alapítóját, Gerevich Tibort korabeli források alapján, előítéletektől mentesen, új szemszögből mutatjuk be az olvasóknak. Újabb Gerevich-számaink megjelenésének apropóját az adja, hogy sikerült feldolgozni a család birtokában lévő hagyaték-részt, ebben főképpen levelezés, illetve rendkívül izgalmas fotóanyag található. Közöljük a ma is élő családtagok (Gerevich László, Gerevich-Kopteff Éva) visszaemlékezéseit, soha nem látott családi fotókat, képeket a korabeli művészettörténet tanszékről és a római iskola tagjainak műveiről, továbbá azokat a karikatúrákat és Jeges Ernő-féle élcműveket, melyek Gerevich Tibort örökítik meg.
Enigma 94. szám: 1919 művész-szemmel 2. (Ára: 900-, Ft)
Herman Lipót az úgynevezett műcsarnoki festők körébe tartozott, nem a modernista vonulathoz, így az 1919-es forradalmi megmozdulásokat és a Nyolcak, illetve Kassákék tevékenységét is erős távolságtartással figyelte. A Művészasztal című könyv szerzőjének páratlan dokumentumértékű kéziratos naplója egy hivatását szenvedélyesen szerető képzőművész napi műteremgondjai mellett betekintést enged a kor képzőművészeinek hamar bekövetkező csalódástörténetébe is, bemutatva az ún. művészkataszter, illetve a képzőművészek szakszervezete körül forrongó indulatokat és a hazai források között egyedülálló módon napról napra követi az eseményeket. A naplóközlést a forrást értelmező tanulmányokkal egészítettük ki (Rockenbauer Zoltán, Szeredi Merse Pál, Szücs György, Hessky Orsolya és Barki Gergely tollából és számos, Herman Lipót hagyatékából származó, még soha nem közölt korabeli fotóval (Ripplről, Szinyeiről stb.), illetve rajzokkal (Kernstokról, Petrovicsról, Nemes Marcellről stb.), valamint festményekkel illusztráltuk.
Enigma 93. szám: 1919 művész-szemmel 1. (Ára: 900-, Ft)
Az Enigma 93. számában a konzervatív festőművész, Herman Lipót legendás, egy életen át vezetett naplóiból közreadjuk az 1919-es feljegyzéseket, kiegészítve Tímár Árpád befejezetlenül maradt, a korabeli művészeti élet sajtóvisszhangját tartalmazó gyűjtésével, mely elsősorban a Nyolcak, Kassák, Uitz és a modernista törekvések kortárs recepciójára fókuszál, továbbá Bardoly István írását a művészkataszter történetéről. Herman Lipót mintegy 20 000 oldalas, páratlan forrásértékű naplója első részletének közléséhez, melyben a képzőművészek közül egyedüliként megörökíti a történelmi időszak mindennapjait, Szücs György írt bevezetőt, Herman Lipót rajzait és karikatúráit Hessky Orsolya pedig méltatja. A számot Herman Lipót műveivel illusztráltuk.
Enigma 92. szám: Kós Károly (Ára: 900-, Ft)
Az Enigma 92. számában közöljük Kós Károly és Papp Aurél levelezését, mely sok fontos információt tartalmaz az első világháború utáni évtizedek (1922-1960) romániai, erdélyi politikai és művészet-közéleti állapotairól, a többségi állam és a nemzetiségek egyéni módon megítélt viszonyrendszeréről. Kós Károly Papp Aurél festőművésznek az 1922-es választásokon, Szatmáron elszenvedett veresége után írt először, s – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a festő-szobrász haláláig leveleztek. Az erdélyi népek (románok, magyarok, szászok) és kultúrájuk, művészetük-művészeik együttműködésében és kölcsönös megismerésében, egymás segítésében bízó s ezért dolgozó Kósnak Papp Aurélra először a kiállított művei (1921) hívták föl a figyelmét. Benne az erdélyi kultúráért önzetlenül és elkötelezetten dolgozó kultúrmunkást látott, akivel meg tudta – és meg akarta – osztani az aktuális politikai nézeteit ugyanúgy, mint szerkesztői (Erdélyi Helikon) gondjait, kiállítás-szervezési nehézségeit, életvezetési problémáit, a legbensőbb érzéseit is. Kós Károly és Papp Aurél kéziratból kiolvasott levelezésének publikálása felbecsülhetetlen értékű forrásművet jelent az erdélyi magyar és román kapcsolatok kutatói, továbbá a Kós Károly életművével foglalkozók és a képzőművészet iránt érdeklődők, a művészettörténész szakma számára egyaránt. Sümegi György évtizedes kutatómunkájának eredményeit bevezető tanulmánnyal és színes képmelléklettel adtuk közre.
A Nyolcak centenáriumi kiállításához kapcsolódóan az ELTE Művészettörténeti Intézete és a Nyolcak Kutatócsoport tudományos ülésszakot rendezett. Az ELTE Művészettörténeti Intézetével együttműködésben megjelentetett szám a konferencia anyagaiból nyújt válogatást a következő…
Az Enigma 67. száma a neves magyar képzőművész, Jovánovics György életművébe enged bepillantást három eltérő megközelítésű tanulmányban: Fehér Dávid Jovánovics alkotói módszerét és különböző műveit elemzi, Zrinyifalvi Gábor a felület…
Az „Allegorikus impulzusok” összeállítás második része közli Craig Owens tanulmányának folytatását, valamint az allegória elméletének a magyar avantgárd művészetre vonatkozó olvasatait: Müllner Andrásnak Erdély Miklósról, valamint Kádár Annának Bódy Gábor…
Az Enigma 66. és 67. száma az amerikai művészetkritikusok allegóriával és avantgárddal kapcsolatos tanulmányaiból közöl válogatást Müllner András szerkesztésében. A 66. szám Müllner András bevezetője mellett Craig Owensnek az allegorikus…
Az Idegenben című összeállítás a Tanácsköztársaság után külföldre emigrált magyar művészek, Kernstok Károly és Ferenczi Béni életére és munkáira vonatkozó forrásanyagokat és tanulmányokat közöl, valamint Tolnay Károly művészettörténésznek a Ferenczy…
Az Enigma 64. száma a vizuális retorika fiatal tudományágának alapszövegeit közli Blaskó Ágnes és Margitházi Beja válogatásában Keith Kenney és Linda M. Scott„A vizuális retorika irodalmának áttekintése”című bevezető szövegével, Kenneth…
Az Emberek, és nem frakkok. A magyar művészettörténet-írás nagy alakjai című háromkötetes tankönyvértékű tanulmánygyűjtemény és adattár két újabb kötete, melyben Pulszky Károlyról, Palágyi Menyhértről, Ybl Ervinről, Rózsaffy Dezsőről, Felvinczi Takács…
Az Emberek, és nem frakkok. A magyar művészettörténet-írás nagy alakjai című háromkötetes tankönyvértékű tanulmánygyűjtemény és adattár két újabb kötete, melyben Pulszky Károlyról, Palágyi Menyhértről, Ybl Ervinről, Rózsaffy Dezsőről, Felvinczi Takács…
Deodáth Zuh The Early Works of Arnold Hauser – A Reader The present issue delivers a range of new material that casts a different light on Arnold Hauser’s (1892–1978) development…
Markója Csilla „A dolgok lényegének megragadása” HAUSER ARNOLD, A KRITIKUS1 Tímár Árpád emlékének „Az itteni kiállítási dolgot rásózom Antal Fricire, akivel itt sokat jövök össze – nagyon…
Velünk élő kultúrtörténet1 Beszélgetés Hauser Arnoldról Hauser Arnoldné Borus Rózsával2 Zuh Deodáth: Köszönöm, hogy elvállalta a részvételt ebben az interjúban. És rögtön az elején kezdeném… Hauser Arnoldné:…
Hauser Arnold két önéletrajza ÖNÉLETRAJZ1 Magyarországon születtem 1892-ben. Budapest, Bécs, Berlin és Párizs egyetemein kezdtem el a művészet és az irodalom történetét tanulmányozni. Egyetemi oktatóim közül Bécsben a…
Hauser Arnold levelezéséből1 Thomas Mann – Alfred Knopfnak, Pacific Palisades [Los Angeles], 1952. január 8.2 Kedves Alfred! Hauser Arnold művének, A művészet és az irodalom társadalomtörténetének kiadásával…
Hauser Arnold Az anyagválasztás szocilógiájához1 A filmprodukció legnagyobb sikerét annak a felismerésnek köszönheti, hogy a kispolgár lelkülete az a lélektani középpont, ahol a tömegek találkoznak. A kispolgár szociálpszichológiai kategóriájának…
Válogatás Hauser Arnold ifjúkori írásaiból1 BEETHOVEN IX. SZIMFÓNIÁJA (ELŐADATOTT A FILHARMONIKUS ZENEKAR ÁLTAL BUDAPESTEN) „Alles wird zugrunde gehen, nur eines wird bleiben: die IX. Symphonie”2 R. Wagner Beethoven…
Zuh Deodáth Bevezető a Hauser Arnold-olvasókönyvhöz1 Hauser Arnold életműve a 20. századi magyar művészetelmélet, filozófia és értelmiségtörténet jelentős korszakain ível át. Bár majdnem hatvan éves koráig váratott magára az a…
Fülep Lajos Nemzeti Öncélúság 19341 I. Még mindig, vagy ismét, téma nálunk és vita tárgya, hogy hová tartozunk és mik vagyunk, Nyugat-e vagy Kelet. Ellentétek, ha nem ellentmondásként egymást kizáró…
Markója Csilla Tímár Árpád emlékére Elhagyott minket Tímár Árpád művészettörténész, a halk szavú, szelíd filológus, a fáradhatatlan forrásgyűjtő és -közlő, a szerény mester, a gyakran elmélázó, olykor mélabús barát,…
Tatai Erzsébet Képben élve SIPOS ESZTER FESTMÉNYEI Sipos Eszter 2008 és 2012 között festett munkáin már kikristályosodott a stílusa: határozott, megfontolt, zárt körvonalú rajzok, tiszta, többnyire élénk színű, homogén…
Árvai Mária A mohácsi busók A „GALÉRIA A NÉGY VILÁGTÁJHOZ” KIÁLLÍTÁSA 1947-BEN – VISSZATÉRÉS VALAMI ŐSEREDETIHEZ? A Galéria a Négy Világtájhoz egy rövid ideig működő, parányi kiállítóhelyiség volt. Mindösszesen…
Molnos Péter Az „áhított zsákmány” és a futni hagyott vad SZERZEMÉNYEZÉS A KIZÖKKENT IDŐBEN A második világháború vége a Herzog-gyűjtemény örököseit, Herzog Mór Lipót gyermekeit merőben különböző helyzetben találta….
Radák Judit Vajda Lajos Pepita füzetei Sokat tanultam Passuth Krisztinától, elsősorban tárgyi ismereteket, hisz pályám elején ez volt a legfontosabb. Azonban tőle tanultam meg egy olyan hozzáállást is, mely…
Köves-Kárai Petra Man Ray film/kísérletei – és azok keletkezése visszaemlékezéseinek tükrében Man Ray (1890–1976), ahogy memoárjában több helyen is utalt rá, nem tetszetős filmeket akart készíteni, hanem művészi alkotásokat….
Rényi András A jól ismert remekművek – „idegen szemmel” ADALÉKOK A PICASSO BALZAC-ILLUSZTRÁCIÓI, A VOLLARD SUITE ÉS A NEOKLASSZICIZMUS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI HELYÉNEK KÉRDÉSÉHEZ „Le a stílussal! …Miért, Istennek talán van stílusa?”…
Galácz Judit Le a dobozszínpaddal! AZ 1924-ES BÉCSI SZÍNHÁZTECHNIKAI KIÁLLÍTÁS ÉS MAGYAR VISSZHANGJA A zene és a színház kiemelkedő szerepe Bécsben mára már szinte közhelyessé vált. Ezt példázza az is,…
Gucsa Magdolna Trauner Sándor budapesti évei „Nemhiába: a XX. század magyar művészetét nagyrészt a többszörösen eltérített pályák, a zsengéjükben elfojtott szándékok története teszi ki” – írja Körner Éva a…
Rockenbauer Zoltán Szittya Emil és a képzőművészet (ALKALMI BEVEZETŐ) Szittya Emilre közel másfél évtizede Passuth Krisztina hívta fel a figyelmemet még a „magyar Vadak” kutatásának idején. Ekkoriban jelent meg…
Szeredi Merse Pál MA/De Stijl THEO VAN DOESBURG ESETE A MAGYAR AVANTGÁRDDAL1 A két világháború közötti avantgárd kapcsolatrendszerek és kölcsönhatások feldolgozása az 1970-es évektől kezdve került a művészettörténeti kutatások…
Markója Csilla Sűrű, setét erdőben A MEGKÖZELÍTHETETLEN NAGY ISTVÁN Én ugyan mindig találtam hozzá utat, de soha nem olyat, aminek a mentén szóvirágok nyílnának. És ezzel, a szűkös szakirodalom…
Kopócsy Anna A Kunffy-gyerek A MŰVÉSZI VERSENGÉS PÉLDÁI1 „Oda Vargaligetre kijött hozzám Rónai Józsi kollégám is, és ő is dolgozott. Tetszett néki, ahogy a fiamat egy nagy fotelbe ültettem,…