61
Marosi Ernő

Enigma no. 61.

Enigma 61. szám: Marosi Ernő (Ára: 900 Ft) Markója Csilla, Mojzer Miklós, Jovánovics György köszöntik Marosi Ernő művészettörténészt. Tisztelgő tanulmányok Marosi Ernő kutatásai kapcsán Fülep Lajosról: Gosztonyi Ferenc, Tímár Árpád….

Tovább

Hauser Arnold két önéletrajza

Hauser Arnold két önéletrajza    ÖNÉLETRAJZ1   Magyarországon születtem 1892-ben. Budapest, Bécs, Berlin és Párizs egyetemein kezdtem el a művészet és az irodalom történetét tanulmányozni. Egyetemi oktatóim közül Bécsben a…

Tovább

Hauser Arnold levelezéséből

 Hauser Arnold levelezéséből1    Thomas Mann – Alfred Knopfnak, Pacific Palisades [Los Angeles], 1952. január 8.2   Kedves Alfred!   Hauser Arnold művének, A művészet és az irodalom társadalomtörténetének kiadá­sával…

Tovább

Hauser Arnold: Az anyagválasztás szociológiájához

Hauser Arnold Az anyagválasztás szocilógiájához1   A filmprodukció legnagyobb sikerét annak a felismerésnek köszönheti, hogy a kispolgár lelkülete az a lélektani középpont, ahol a tömegek találkoznak. A kispolgár szociálpszichológiai kategóriájának…

Tovább

Válogatás Hauser Arnold ifjúkori írásaiból

Válogatás Hauser Arnold ifjúkori írásaiból1 BEETHOVEN IX. SZIMFÓNIÁJA (ELŐADATOTT A FILHARMONIKUS ZENEKAR ÁLTAL BUDAPESTEN)   „Alles wird zugrunde gehen, nur eines wird bleiben: die IX. Symphonie”2 R. Wagner   Beethoven…

Tovább

Fülep Lajos: Nemzeti öncélúság (1934)

Fülep Lajos Nemzeti Öncélúság 19341 I. Még mindig, vagy ismét, téma nálunk és vita tárgya, hogy hová tartozunk és mik vagyunk, Nyugat-e vagy Kelet. Ellentétek, ha nem ellentmondásként egymást kizáró…

Tovább

Markója Csilla: Tímár Árpád emlékére

Markója Csilla Tímár Árpád emlékére   Elhagyott minket Tímár Árpád művészettörténész, a halk szavú, szelíd filológus, a fáradhatatlan forrásgyűjtő és -közlő, a szerény mester, a gyakran elmélázó, olykor mélabús barát,…

Tovább

Radák Judit: Vajda Lajos Pepita füzetei

Radák Judit Vajda Lajos Pepita füzetei   Sokat tanultam Passuth Krisztinától, elsősorban tárgyi ismereteket, hisz pályám elején ez volt a legfontosabb. Azonban tőle tanultam meg egy olyan hozzáállást is, mely…

Tovább

Rényi András: A jól ismert remekművek – „idegen szemmel”. Adalékok a Picasso Balzac-illusztrációi, a Vollard Suite és a neoklasszicizmus művészettörténeti helyének kérdéséhez

Rényi András A jól ismert remekművek – „idegen szemmel” ADALÉKOK A PICASSO BALZAC-ILLUSZTRÁCIÓI, A VOLLARD SUITE ÉS A NEOKLASSZICIZMUS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI HELYÉNEK KÉRDÉSÉHEZ   „Le a stílussal! …Miért, Istennek talán van stílusa?”…

Tovább

Gucsa Magdolna: Trauner Sándor budapesti évei

Gucsa Magdolna Trauner Sándor budapesti évei   „Nemhiába: a XX. század magyar művészetét nagyrészt a többszörösen eltérített pályák, a zsengéjükben elfojtott szándékok története teszi ki” – írja Körner Éva a…

Tovább

Barki Gergely: Füstbe ment terv

Barki Gergely Füstbe ment terv   Eredetileg a kubizmus magyar vonatkozásait feltáró kutatásokkal kapcsolatos tanul­mánnyal szerettem volna meglepni Passuth Krisztinát, de az ünnepi alkalomhoz illően mégsem egy szárazabb, tudományos igényű…

Tovább

ifj. Botár Olivér – Passuth Krisztináról

ifj. Botár Olivér Passuth Krisztináról   Először 1978 augusztusában találkoztam Passuth Krisztinával. Húszéves voltam, már egyetemre jártam Edmontonban, Kanadában, ahol nevelkedtem. Anyámmal, Králik Gabriellával utaztam Magyarországra rokon- és baráti látogatásra….

Tovább

Darida Veronika: Nosztalgiaromok

Darida Veronika Nosztalgiaromok1 A TÖREDÉK ESZTÉTIKÁJA   A nosztalgia mindig összekapcsolódott a töredékesség gondolatával, mivel a múltból csak kontextusukból kiszakadt, jelentésük vesztett fragmentumok őrizhetők meg. Ennek talán legszebb megfogalmazása Benjamin…

Tovább

Bartók Imre: Vergilius él

Bartók Imre Vergilius él   akit a szó morajlása lehengerelt és magába foglalt, a szóval együtt lebegett, mindazonáltal minél jobban beburkolta a szó, és minél jobban benyomult ő az áradó…

Tovább

Johannes Hofer: De nostalgia – A honvágyról

Johannes Hofer De nostalgia – A honvágyról1 1688   I. §. Az utóbbi időben az orvostudományi tárgyak szinte áttekinthetetlen sokféleségét megismerhetvén nem voltam biztos benne, hogy mely témát válasszam fejtegetéseim tárgyául,…

Tovább

Angelo Brelich: Miért a vallástörténet?

Angelo Brelich Miért a vallástörténet? ELSŐ FEJEZET: IGAZSÁG ÉS TUDOMÁNY – EGY ÉLET1   Tudományos tevékenységem szempontjából az életem többé-kevésbé három jól elkülöníthető szakaszra bontható. Volt egy hosszú időszak, amikor…

Tovább